• Sajtóközlemény – Az RTL KLUB-ban eldőlt a választás

    Összefogás Párt miniszterelnök-jelöltje is ringbe kíván szállni az RTL KLUB  választási műsorában

    A kiegyensúlyozott tájékoztatás és a választási esélyegyenlőség alapelvét sérti az, hogy az RTL KLUB csak az általuk a választások megnyerésére esélyesnek tartott parlamenti pártok miniszterelnök-jelöltjeinek biztosítana lehetőséget a 2018. április 5-re meghirdetett választási vitaműsorában. Az Összefogás Párt Elnöke kérte az RTL KLUB-ot, hogy valamennyi, a 2018. évi országgyűlési választásokon országos listát állító jelölőszervezet miniszterelnök-jelöltjét hívja meg a “Magyarul Balóval különkiadás miniszterelnök-jelöltek vitája” című választási műsorába, azonban kérését az RTL KLUB ezidáig válasz nélkül hagyta. Az ügyben az Összefogás Párt a Nemzeti Választási Bizottság soron kívüli eljárását kezdeményezte.

    Budapest, 2018. április 03.

                                     Tisztelettel és Köszönettel:

                                                                                            Szepessy Zsolt

                                                                                            Összefogás Párt

                                                                                                     Elnök

                                                                                     

  • ÖSSZEFOGÁS PÁRT KIFOGÁSA II. – RTL KLUB, RTL II

    Tisztelt RTL KLUB! Tisztelt RTL II!

    Tisztelt Kotroczó Róbert Hírigazgató Úr!

     

    Az Összefogás Párt (székhely: 1035 Budapest, Miklós utca 13. VIII. em. 42. a., nyilvántartási szám: 13020005698, adószám: 18726754-1-41, képviseletre jogosult személy: Szepessy Zsolt László Elnök), az RTL KLUB 2018. március 30. napján 18 órakor kezdődött „Híradó” elnevezésű és az RTL II 2018. március 30-án 21 óra 30 perckor kezdődött „Híradó” című hírműsorában „Nem csak politikai célból vállalta a jelöltséget” című hírben, az Összefogás Párt országgyűlési képviselőjelöltje, dr. Kiss Gyula személyét érintő büntetőeljárás, illetve ehhez kapcsolódóan dr. Kiss Gyula képviselőjelölt mentelmi joga fenntartása, valamint az Összefogás Pártnak és dr. Kiss Gyulának az Összefogás Párt országgyűlési képviselőjelöltjeként való szereplése vonatkozásában közölt állítások kapcsán, az alábbi  

     

    K I F O G Á S T

     

    terjeszti elő, az alábbiakban foglalt indokolás szerint:

     

    Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”. Az Alaptörvényben foglalt, a sajtó sokszínűségére vonatkozó kötelezettség részben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményén keresztül valósul meg. A kötelezettség tartalmát a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) az 13. §-a és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.)  12. § (1)-(2) bekezdése együttesen határozzák meg. Az Smtv.13. §-a szerint: „A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.”

     

    Az Mttv. 12. § (1) és (2) bekezdései szerint: „A médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az Smtv. 13. § szerinti kötelezettségnek. A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsorszámok jellegétől függően – az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.” Az Smtv. tehát a kiegyensúlyozottság követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások által közzétett tájékoztató, híreket szolgáltató műsorszámaival kapcsolatban fogalmazza meg.

    A hírműsorszám fogalmát az Mttv. 203. § 17. pontja határozza meg: „időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel – ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárás-jelentést és a sporthíreket – foglalkozó műsorszám.”. A törvény rendelkezése szerint ezeknek a műsorszámoknak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről kiegyensúlyozottan kell tájékoztatást adniuk. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, amely a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás megteremtését segíti elő, nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Azt ugyanis, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről készül beszámoló az egyes műsorszámokban, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el, tehát nem létezik egyes eseményekről való beszámolási kötelezettség, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás csak a ténylegesen közzétett tartalmak vonatkozásában vizsgálható. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alapján a nyilvánosságot érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, tehát egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat a közösség számára össze kell gyűjteni és be kell mutatni.

     

    Az Smtv. alapján a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének (összefoglalóan) a közéleti kérdésekkel kapcsolatban, az ilyen híreket, tájékoztatást közzétevő műsorszámokban kell eleget tenni. Arra vonatkozóan nincs jogszabályi rendelkezés, hogy ezek milyen műfajú műsorszámok lehetnek, tehát a jogalkalmazás során a döntő kérdés nem a műsorszám műfaja, hanem a tájékoztatás, a hír közzétételének a megtörténte. Ettől függetlenül annak is van jelentősége, hogy a vizsgált műsorszám milyen módon közelített a témához, annak feldolgozása, bemutatása milyen módon szerepelt benne, ez a körülmény pedig jelen ügy kapcsán is kiemelt szerepet játszik. Az Smtv. a „demokratikus közvélemény biztosítása érdekében” írja elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, vagyis a jogszabály meghatározza a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkalmazási körét. Mindezzel összhangban állapította meg a Kúria Kfv.III.37.472/2013/11. számú ítéletében, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem terjed ki valamennyi, a nyilvánosság előtt zajló vitára vagy véleménykülönbségre. A Kúria előbbiekben hivatkozott döntése alapján ahhoz, hogy egy adott tájékoztatással kapcsolatban felmerüljön a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, azaz a szabály alkalmazható legyen, szükséges, hogy a tájékoztatás tárgya, tartalma összefüggésben álljon a demokratikus közvélemény igényeivel, szükségleteivel.

     

    A demokratikus nyilvánosság számára fontos kérdések köre rendkívül szerteágazó, taxatív felsorolásuk még általános jelleggel sem lehetséges. Az Smtv. szerint kiterjed a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége minden, „a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményről, vitatott kérdésről” szóló tájékoztatásra. Azaz, nem pusztán a közvetlen „politikai” vonatkozással bíró ügyek tartoznak ide, hanem általában a közéleti kérdések. Mivel a 2018. március 30-án az RTL KLUB-on 18 órától, valamint az RTL II-n 21 óra 30 perctől sugárzott „Híradó” című műsorszámok az Mttv. 203. § 17. pontjában meghatározott hírműsorszámnak minősül, vele szemben egyértelműen fennáll a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége.

     

    Az 1/2007. (I. 18.) AB határozat rendelkező része alkotmányos követelményként írta elő: „Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Alkotmány 61. § (2) bekezdéséből [a sajtó szabadságának védelméből] fakadó alkotmányos követelmény, hogy a (…) tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsor jellegétől függően – az egyes műsorszámon belül, illetve a műsorszámok összességében kell vizsgálni.”. Az Alkotmánybíróság által korábban meghatározott alkotmányos követelményt az Mttv. 12. § (2) bekezdése rögzíti, mely szerint: “A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsorszámok jellegétől függően – az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.” Az Mttv. 12. § (2) bekezdése (hasonlóan a hivatkozott alkotmánybírósági határozathoz) nem azt írja elő, hogy minden egyes műsorszámban szereplő tájékoztatásnak önmagában is kiegyensúlyozottnak kell lennie, ugyanakkor azt sem, hogy minden esetben lehetőséget kell biztosítani a kiegyensúlyozott tájékoztatás műsorszámok sorozatában való megvalósítására. A jogszabályi rendelkezésből megállapítható, hogy léteznek olyan jellegű műsorszámok, amelyeknek önmagukban is kiegyensúlyozottnak kell lenniük, és olyanok, amelyek esetében elég, ha a műsorszámok sorozatában valósul meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás. A jogszabályi rendelkezésben szereplő „vagy” szó nem alternatív kötelezettséget jelent, és az azt megelőző szövegrész (a gondolatjelek között szereplő „a műsorszámok jellegétől függően” kitétel, amelyből kiderül, hogy a műsorszámok jellege határozza meg a kötelezettség teljesítésének megfelelő módját) egyértelművé teszi, hogy a műsor jellege határozza meg azt, hogy milyen módon kell eleget tenni a kiegyensúlyozott tájékoztatásnak. A törvényi rendelkezésből következően tehát egyes műsorszám-típusok tekintetében egyedileg, míg más műsorszám-típusok esetében azok sorozatában is vizsgálható a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megvalósulása. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége a törvényi rendelkezés szerint a „tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban” érvényesül. E műsorszámok köre taxatíve nem felsorolható, a televíziós és rádiós műfajok gyakori és gyors változásaira is tekintettel. Az Smtv. 13. § alapján levonható az a következtetés, miszerint azon műsorszámok tartoznak ide, amelyek „a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről” számolnak be, a közönség tájékoztatása céljával. A vizsgált műsorszám műfaji értelemben „híradó”. A „híradó” azonban nem azonos az Mttv. szerinti „hírműsorszámmal”. A hírműsorszám törvényi fogalma (Mttv. 203. § 17. pont: „Hírműsorszám: időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi 11 és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel – ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárás-jelentést és a sporthíreket – foglalkozó műsorszám”) a kiegyensúlyozott tájékoztatás szempontjából szükséges besoroláshoz túlságosan tág, és olyan jellegű műsorszámokat is magában foglalhat, amelyek tekintetében a Médiaszolgáltató nem feltétlenül köteles minden egyes, egyedi műsorszámban biztosítani a kiegyensúlyozott tájékoztatást. A Médiatanács megítélése szerint a naponta, jellemzően hétvégén is jelentkező, kizárólag rövid híranyagokat és bejátszásokat tartalmazó hírműsorszám (hagyományos megnevezéssel: híradó) esetében merülhet fel az egyedi műsorszámra is vonatkozó kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség. E műsorszámok elhatárolhatók az akár ugyanúgy naponta jelentkező, és elsősorban szintén a közönség tájékoztatását célzó más műsorszámoktól (pl. magazinműsorok, háttérműsorok).

    A napi „híradó” (amely akár naponta többször, több kiadásban is megjelenhet a műsorfolyamban) jellegénél fogva olyan műsorszám, amelytől egyedi esetben is megkövetelhető a kiegyensúlyozott tájékoztatás. Egyfelől, a napi híradó általában olyan aktualitásokat tartalmaz, amelyek az adott napon történtek, és amelyek egy másnapi műsorszámban már nem aktuálisak, „érdekesek” a közönség számára, másfelől a műsorszám hagyományos szerkesztési módja szerint egy adott, bemutatott ügyről többféle álláspont megfogalmazására, megjelenítésére nyílik mód. Az adott napon történtek kiegyensúlyozott bemutatása egyszerre, egyidejűleg szükséges, mert ez szolgálja a közvélemény érdekeit, egy másik napon azonos ügyben közzétett eltérő vélemény már szükségszerűen csekélyebb eséllyel indul „a vélemények versenyében”, mint a korábban közzétettek. Ugyanakkor, tekintettel kell lenni a közönség médiafogyasztási szokásaira is; például a közönségtől nem várható el, hogy egy adott napon több „híradót” – akár egyazon médiaszolgáltató több hasonló jellegű műsorszámát – is figyelemmel kísérjen, tehát e műsorszámokban közzétett tájékoztatásoknak emiatt is önmagukban kiegyensúlyozottnak kell lenniük. Megállapítható, hogy a jelen kifogással érintett műsorszámok olyan hírműsorszámnak tekinthető, amely tekintetében a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye az egyedi műsorszámra vonatkozóan előírt kötelezettség, így a műsorszám sorozatában korábban vagy később közzétett műsorszámok vizsgálata nem képezte a hatósági eljárás tárgyát.

     

    A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) kiegyensúlyozott tájékoztatást előíró rendelkezésével összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság BH2005. 80. sz. eseti döntésében megállapította, hogy „híradó műsorszám esetén a műsorszolgáltatónak csak a szerkesztéskor már ismert adatok tekintetében kell eleget tennie a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének.” Az Rttv.-ben foglalt rendelkezés és a hatályos jogszabályi előírás tartalmának egyezésére tekintettel a Legfelsőbb Bíróság döntésében foglalt jogértelmezés a jelen ügyben is alkalmazandó.

     

    Az Mttv. 181. § (2) bekezdése szerint: „Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont – megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti – közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. Nem élhet a kifogásolás jogával a kérelmező, ha az ismertetésre nem került álláspont kifejtésére ezen álláspont valamely képviselője már lehetőséget kapott, vagy ha e lehetőséget a kérelmező kapta, de azzal nem élt.”

     

    A jelen kifogásban sérelmezett hírekben közöltek 2018. március 29-én kerültek rögzítésre a „Házon kívül” című műsora felvétele kapcsán az Összefogás Párt elnöke, Szepessy Zsolt László Elnök Úr, illetve dr. Kiss Gyula, mint az Összefogás Párt országgyűlési képviselőjelöltje által adott interjúban.

     

     

    • Ebben az interjúban az interjú elején dr. Kiss Gyula képviselőjelölt elmondta, hogy mint magánszemély a vele szembeni büntetőeljárásról nem kíván nyilatkozni, mert az igazát bebizonyítani, magát a vádakkal szemben megvédeni az ügyben eljáró bíróságon kívánja.

     

     

    1. Kiss Gyula az interjú során közölte azt is, hogy mint az Összefogás Párt országgyűlési képviselőjelöltje, és ezáltal, mint közszereplő nyilatkozik az Összefogás Párt vezetősége által is támogatott elképzeléseiről, a mentelmi jogáról és az annak fenntartása tárgyában született a Nemzeti Választási Bizottság által hozott határozatról,  az Összefogás Párt választási céljairól, hosszú távú célkitűzéseiről és ebben a körben az Összefogás Párt részére végzett tevékenységéről. A sérelmezett műsorszámokban arról is szó esett – dr. Kiss Gyula országgyűlési képviselőjelölt erről szóló nyilatkozatára vonatkozóan rögzített felvételt közölve –, hogy dr. Kiss Gyula országgyűlési képviselőjelölt a mentelmi joga által arra is esélyt kapott, hogy bebizonyíthassa az ügyben eljáró ügyészség, bíróság számára azt, hogy nem futamodik meg a vele szembeni eljárás elől.

     

    A sérelmezett híradásokból azonban egyáltalán nem derül ki az, hogy dr. Kiss Gyula ezekről, mint közszereplő nyilatkozott és nem mint magánszemély.

     

     

    • A sérelmezett hírműsorok továbbá arról számoltak be, hogy dr. Kiss Gyulának a családon belüli erőszak megelőzésére, áldozatainak megsegítésére krízisközpont létrehozása a célja.

     

     

    Az interjú során dr. Kiss Gyula országgyűlési képviselőjelölt említést tett arról is, hogy a vele szembeni vádak szerinti esetet megelőzően több esetben családon belüli erőszak áldozatává vált Mrena Katalin cselekményei által, azonban az ügyben eljáró szolnoki ügyészi szervek konkrét bizonyítékok ellenére elzárkóztak a további bizonyítás felvételétől. dr. Kiss Gyula képviselőjelölt példaként említette azt, amikor 2014. évben, Mrena Katalin az ő –mármint dr. Kiss Gyula – sérelmére késsel kivitelezett támadása elhárítása nyomán, a dr. Kiss Gyula által a védekezéséhez használt porszívócsövön, az igazságügyi nyomszakértő 15 darab, kés okozta sérülést azonosított, és megemlítette azt is, miszerint az igazságügyi nyomszakértői vélemény kiegészítésével kategorikusan beazonosítható lenne az, hogy a Mrena Katalin lakásában lefoglalt 8 darab kés közül, az elkövetés eszközeként szóba jöhető 3 darab kés közül, az az egy kés, amelyet Mrena Katalin a cselekmény elkövetéséhez eszközül használt, de a szolnoki ügyészi szervek többszöri konkrét bizonyítékokkal alátámasztott, a nyomozás folytatásának elrendelésére irányuló indítványai kapcsán, érdemben semmit nem tettek a történtek teljes felderítése iránt.

     

    A sérelmezett műsorszámok továbbá részben ismertették a Nemzeti Választási Bizottság 2018. március 26-i ülése jegyzőkönyvéből, Dr. Erdei Csaba NVB tag hozzászólása második mondatát.

     

    Azonban a sérelmezett híradásokban dr. Kiss Gyula azon – a még a Debreceni Törvényszéken az RTL KLUB által rögzített híradásokon alapuló vádlotti nyilatkozatára figyelemmel közölt – vallomása tekintetében, hogy nem érzi magát az ügyben bűnösnek és jogos védelmi helyzetben történt cselekvőségére hivatkozik, nem került megemlítésre dr. Kiss Gyula országgyűlési képviselőjelölt azon, az interjú során tett nyilatkozata, hogy a vele szembeni büntetőeljárásnak olyan előzményei vannak, miszerint Mrena Katalin több alkalommal is kést használva támadt rá, és amely cselekmények miatt dr. Kiss Gyula Mrena Katalinnal szemben feljelentést tett, melynek nyomán Mrena Katalinnal szemben büntetőeljárás indult. Továbbá a Nemzeti Választási Bizottság 2018. március 26-i üléséről szóló jegyzőkönyvbe foglalt, Dr. Erdei Csaba NVB tag által tett hozzászólás harmadik, negyedik és ötödik mondatai sem kerültek a sérelmezett hírekben megemlítésre, melyben Dr. Erdei Csaba NVB tag elmondta – az egyébiránt a dr. Kiss Gyula képviselőjelölt által az interjú során is megemlített – Mrena Katalin által dr. Kiss Gyula sérelmére késsel felfegyverkezve megvalósított cselekményei és a dr. Kiss Gyulával szemben zajló büntetőeljárást érintően, hogy:

     

    „Ismeri a történetet. A képviselőjelölt rendkívül intelligens, négy diplomával rendelkező embernek ismeri, aki a szolnoki NAV egyik vezetője volt. Több feljelentést tett ezen bűncselekményt megelőzően a felesége ellen, aki többször támadt rá késsel és többször fékezte meg. Ebben az eljárásban ezt agyonhallgatták és annak ellenére, hogy szakértő állapította meg, hogy őt éles pengétől származó sérülés érte, jogos védelmi helyzetét nem ismerték el és előzetes letartóztatását rendelték el. 16 tárgyaláson belül 8 tárgyaláson hallgatták meg a feleségét, de nem tudtak tényállást felállítani a sértett ellentmondásos nyilatkozatai miatt. Amit a vádlott leírt, és amit elmondott, elegendő ahhoz, hogy a mentelmi jogát ne függessze fel a Bizottság. Május 28-án lesz a következő tárgyalás, az igazságszolgáltatással együtt kíván működni.”

     

     

    • A sérelmezett híradások arról számoltak be, hogy dr. Kiss Gyula az Összefogás Párt országos listája 63. helyén országgyűlési képviselőjelölt lett.

     

     

    Az interjú során dr. Kiss Gyula képviselőjelölt elmondta, hogy az Összefogás Párt részére már a képviselőjelölti felkérése előtt, eseti megbízások útján jogi tevékenységet végezett és jelenleg jogi tanácsadóként áll alkalmazásban az Összefogás Pártnál.

     

    Azonban dr. Kiss Gyulának a képviselőjelöltségre való felkérése előtt az Összefogás Párt részére végzett jogi tevékenységéről és az Összefogás Pártnál a jelenlegi jogi tanácsadói alkalmazásáról viszont a sérelmezett híradásokban szintén egyáltalán nem esett szó.

     

    Az Összefogás Párt álláspontja szerint, fentiekre tekintettel azáltal, hogy a kifogással érintett műsorszámokban az RTL KLUB, illetve az RTL II, mint médiaszolgáltató nem tette közzé azt, hogy:

     

    • – dr. Kiss Gyula országgyűlési képviselőjelölt, a családon belüli erőszak megelőzése és annak áldozatai megsegítésére létrehozandó krízisközpontra vonatkozó céljait, a mentelmi joga kapcsán a híradásokban szereplő nyilatkozatát, mint közszereplő tette,

     

     

     

    • – a dr. Kiss Gyulával szembeni büntetőeljárás előtt Mrena Katalin több alkalommal is késsel felfegyverkezve támadt dr. Kiss Gyulára, és lényegében ez szolgál annak hátteréül, hogy a dr. Kiss Gyula képviselőjelölt a családon belüli erőszak megelőzése, áldozatainak megsegítése érdekében krízisközpont létrehozását tűzte ki céljául, melyet az Összefogás Párt is választási céljául fogadott el, valamint ennek és a dr. Kiss Gyulával szembeni büntetőeljárás vonatkozásában, a Nemzeti Választási Bizottság 2018. március 26-i ülése jegyzőkönyvébe foglalt, Dr. Erdei Csaba NVB tag hozzászólásának fent már idézett releváns részeiben foglaltakat,

     

     

     

    • – a dr. Kiss Gyula képviselőjelölt által az Összefogás Párttal a képviselőjelöltségre való felkérése elfogadása előtt fennállt kapcsolatáról, jelenlegi jogi tanácsadói munkaviszonyáról elmondottakat,   

     

    mint a sérelmezett „Híradó” elnevezésű műsorszámokban állított hírben közöltekkel és hangsúlyozottakkal ellentétes véleményét, megsértette az Smtv. 13. §-ában foglalt kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, mivel az RTL KLUB, valamint az RTL II, mint médiaszolgáltató előtt, dr. Kiss Gyula országgyűlési képviselőjelölt a fentiekben említett nyilatkozatai és álláspontja az előző napi és a kifogásolt műsorszámokhoz felhasznált interjúfelvételből ismert volt, csakúgy, mint a Nemzeti Választási Bizottság 2018. március 26-i ülése jegyzőkönyvébe foglalt, dr. Erdei Csaba NVB tag hozzászólása teljes tartalma, melynek második mondatát a sérelmezett híradások idézték.

     

    Az Összefogás Párt álláspontja szerint azonban a felelős médiaszolgáltatás jegyében az RTL KLUB-nak és az RTL II-nek kötelessége, hogy törekedjen annak felderítésére, hogy létezik-e (legalább egy) olyan vélemény, mely ellentétes a közreadott tájékoztatásban elhangzott véleménnyel, különösen olyan esetekben, amikor a műsorszámba szerkesztett álláspontok, állítások egyértelműen beazonosítható személyre, szervezetre vonatkoznak. Az Összefogás Párt megjegyzi, hogy jelen esetben ez a tájékozódásra történő törekvés semmilyen aránytalan nehézséget nem okozott volna az RTL KLUB-nak, illetve az RTL II-nek, mint médiaszolgáltatónak, mert dr. Kiss Gyula, az Összefogás Párt országgyűlési képviselőjelöltje nyilatkozatai és álláspontja az előző napi interjúfelvétel nyomán – amely a „Híradó” című műsor sérelmezett híre szerkesztéséhez is felhasználásra került -, az RTL KLUB, illetve az RTLII Hírigazgatóságának rendelkezésére állt.

     

    Mindezek alapján az Összefogás Párt

     

    k é r e l m e z i,

     

    hogy a z RTL KLUB, illetve az RTLII csatornán a törvénysértő híradásokkal azonos időpontban sugárzott „Híradó” című műsorszámában adjon lehetőséget dr. Kiss Gyula az Összefogás Párt országgyűlési képviselőjelöltjének a jelen kifogásban említett, hiányzó nyilatkozatai és álláspontja kifogásoltak szerinti megjelenítésével vagy jelen beadvány 1.), 2.) és 3.) pontjaiban foglaltak teljes körű ismertetésével a kiegyensúlyozott tájékoztatás alapelvének biztosítása érdekében.

     

    Budapest, 2018. április 01.

     

    Tisztelettel és Köszönettel:

     

    Összefogás Párt

    Szepessy Zsolt László

    Összefogás Párt

    Elnöke

  • Összefogás Párt kifogása RTL KLUB, RTL II

    Tisztelt RTL KLUB! Tisztelt RTL II!

    Tisztelt Kotroczó Róbert Hírigazgató Úr!

     

    Az Összefogás Párt (székhely: 1035 Budapest, Miklós utca 13. VIII. em. 42. a., nyilvántartási szám: 13020005698, adószám: 18726754-1-41, képviseletre jogosult személy: Szepessy Zsolt László Elnök), Az RTL KLUB 2018. március 30. napján 18 órakor kezdődött „Híradó” elnevezésű és az RTL II 2018. március 30-án 21 óra 30 perckor kezdődött „Híradó” című hírműsorában „Nem csak politikai célból vállalta a jelöltséget” című hírben, az Összefogás Párt vonatkozásában közölt azon állítás vonatkozásában, miszerint:

    „A párt vezetői az Állami Számvevőszék szerint nem tudtak elszámolni a négy évvel ezelőtt kapott állami támogatással.”

    az alábbi,  

     

    K I F O G Á S T

     

    terjeszti elő az alábbi indokolás szerint:

     

    Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”. Az Alaptörvényben foglalt, a sajtó sokszínűségére vonatkozó kötelezettség részben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményén keresztül valósul meg. A kötelezettség tartalmát a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) az 13. §-a és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.)  12. § (1)-(2) bekezdése együttesen határozzák meg. Az Smtv.13. §-a szerint: „A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.”

     

    Az Mttv. 12. § (1) és (2) bekezdései szerint: „A médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az Smtv. 13. § szerinti kötelezettségnek. A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsorszámok jellegétől függően – az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.” Az Smtv. tehát a kiegyensúlyozottság követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások által közzétett tájékoztató, híreket szolgáltató műsorszámaival kapcsolatban fogalmazza meg.

    A hírműsorszám fogalmát az Mttv. 203. § 17. pontja határozza meg: „időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel – ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárás-jelentést és a sporthíreket – foglalkozó műsorszám.”. A törvény rendelkezése szerint ezeknek a műsorszámoknak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről kiegyensúlyozottan kell tájékoztatást adniuk. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, amely a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás megteremtését segíti elő, nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Azt ugyanis, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről készül beszámoló az egyes műsorszámokban, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el, tehát nem létezik egyes eseményekről való beszámolási kötelezettség, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás csak a ténylegesen közzétett tartalmak vonatkozásában vizsgálható. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alapján a nyilvánosságot érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, tehát egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat a közösség számára össze kell gyűjteni és be kell mutatni.

     

    Az Smtv. alapján a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének (összefoglalóan) a közéleti kérdésekkel kapcsolatban, az ilyen híreket, tájékoztatást közzétevő műsorszámokban kell eleget tenni. Arra vonatkozóan nincs jogszabályi rendelkezés, hogy ezek milyen műfajú műsorszámok lehetnek, tehát a jogalkalmazás során a döntő kérdés nem a műsorszám műfaja, hanem a tájékoztatás, a hír közzétételének a megtörténte. Ettől függetlenül annak is van jelentősége, hogy a vizsgált műsorszám milyen módon közelített a témához, annak feldolgozása, bemutatása milyen módon szerepelt benne, ez a körülmény pedig jelen ügy kapcsán is kiemelt szerepet játszik. Az Smtv. a „demokratikus közvélemény biztosítása érdekében” írja elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, vagyis a jogszabály meghatározza a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkalmazási körét. Mindezzel összhangban állapította meg a Kúria Kfv.III.37.472/2013/11. számú ítéletében, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem terjed ki valamennyi, a nyilvánosság előtt zajló vitára vagy véleménykülönbségre. A Kúria előbbiekben hivatkozott döntése alapján ahhoz, hogy egy adott tájékoztatással kapcsolatban felmerüljön a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, azaz a szabály alkalmazható legyen, szükséges, hogy a tájékoztatás tárgya, tartalma összefüggésben álljon a demokratikus közvélemény igényeivel, szükségleteivel.

     

    A demokratikus nyilvánosság számára fontos kérdések köre rendkívül szerteágazó, taxatív felsorolásuk még általános jelleggel sem lehetséges. Az Smtv. szerint kiterjed a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége minden, „a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményről, vitatott kérdésről” szóló tájékoztatásra. 7 Azaz, nem pusztán a közvetlen „politikai” vonatkozással bíró ügyek tartoznak ide, hanem általában a közéleti kérdések. Mivel a 2018. március 30-án az RTL KLUB-on 18 órától, valamint az RTL II-n 21 óra 30 perctől sugárzott „Híradó” című műsorszámok az Mttv. 203. § 17. pontjában meghatározott hírműsorszámnak minősül, vele szemben egyértelműen fennáll a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége.

     

    Az 1/2007. (I. 18.) AB határozat rendelkező része alkotmányos követelményként írta elő: „Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Alkotmány 61. § (2) bekezdéséből [a sajtó szabadságának védelméből] fakadó alkotmányos követelmény, hogy a (…) tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsor jellegétől függően – az egyes műsorszámon belül, illetve a műsorszámok összességében kell vizsgálni.”. Az Alkotmánybíróság által korábban meghatározott alkotmányos követelményt az Mttv. 12. § (2) bekezdése rögzíti, mely szerint: “A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsorszámok jellegétől függően – az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.” Az Mttv. 12. § (2) bekezdése (hasonlóan a hivatkozott alkotmánybírósági határozathoz) nem azt írja elő, hogy minden egyes műsorszámban szereplő tájékoztatásnak önmagában is kiegyensúlyozottnak kell lennie, ugyanakkor azt sem, hogy minden esetben lehetőséget kell biztosítani a kiegyensúlyozott tájékoztatás műsorszámok sorozatában való megvalósítására. A jogszabályi rendelkezésből megállapítható, hogy léteznek olyan jellegű műsorszámok, amelyeknek önmagukban is kiegyensúlyozottnak kell lenniük, és olyanok, amelyek esetében elég, ha a műsorszámok sorozatában valósul meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás. A jogszabályi rendelkezésben szereplő „vagy” szó nem alternatív kötelezettséget jelent, és az azt megelőző szövegrész (a gondolatjelek között szereplő „a műsorszámok jellegétől függően” kitétel, amelyből kiderül, hogy a műsorszámok jellege határozza meg a kötelezettség teljesítésének megfelelő módját) egyértelművé teszi, hogy a műsor jellege határozza meg azt, hogy milyen módon kell eleget tenni a kiegyensúlyozott tájékoztatásnak. A törvényi rendelkezésből következően tehát egyes műsorszám-típusok tekintetében egyedileg, míg más műsorszám-típusok esetében azok sorozatában is vizsgálható a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megvalósulása. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége a törvényi rendelkezés szerint a „tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban” érvényesül. E műsorszámok köre taxatíve nem felsorolható, a televíziós és rádiós műfajok gyakori és gyors változásaira is tekintettel. Az Smtv. 13. § alapján levonható az a következtetés, miszerint azon műsorszámok tartoznak ide, amelyek „a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről” számolnak be, a közönség tájékoztatása céljával. A vizsgált műsorszám műfaji értelemben „híradó”. A „híradó” azonban nem azonos az Mttv. szerinti „hírműsorszámmal”. A hírműsorszám törvényi fogalma (Mttv. 203. § 17. pont: „Hírműsorszám: időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi 11 és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel – ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárás-jelentést és a sporthíreket – foglalkozó műsorszám”) a kiegyensúlyozott tájékoztatás szempontjából szükséges besoroláshoz túlságosan tág, és olyan jellegű műsorszámokat is magában foglalhat, amelyek tekintetében a Médiaszolgáltató nem feltétlenül köteles minden egyes, egyedi műsorszámban biztosítani a kiegyensúlyozott tájékoztatást. A Médiatanács megítélése szerint a naponta, jellemzően hétvégén is jelentkező, kizárólag rövid híranyagokat és bejátszásokat tartalmazó hírműsorszám (hagyományos megnevezéssel: híradó) esetében merülhet fel az egyedi műsorszámra is vonatkozó kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség. E műsorszámok elhatárolhatók az akár ugyanúgy naponta jelentkező, és elsősorban szintén a közönség tájékoztatását célzó más műsorszámoktól (pl. magazinműsorok, háttérműsorok). A napi „híradó” (amely akár naponta többször, több kiadásban is megjelenhet a műsorfolyamban) jellegénél fogva olyan műsorszám, amelytől egyedi esetben is megkövetelhető a kiegyensúlyozott tájékoztatás. Egyfelől, a napi híradó általában olyan aktualitásokat tartalmaz, amelyek az adott napon történtek, és amelyek egy másnapi műsorszámban már nem aktuálisak, „érdekesek” a közönség számára, másfelől a műsorszám hagyományos szerkesztési módja szerint egy adott, bemutatott ügyről többféle álláspont megfogalmazására, megjelenítésére nyílik mód. Az adott napon történtek kiegyensúlyozott bemutatása egyszerre, egyidejűleg szükséges, mert ez szolgálja a közvélemény érdekeit, egy másik napon azonos ügyben közzétett eltérő vélemény már szükségszerűen csekélyebb eséllyel indul „a vélemények versenyében”, mint a korábban közzétettek. Ugyanakkor, tekintettel kell lenni a közönség médiafogyasztási szokásaira is; például a közönségtől nem várható el, hogy egy adott napon több „híradót” – akár egyazon médiaszolgáltató több hasonló jellegű műsorszámát – is figyelemmel kísérjen, tehát e műsorszámokban közzétett tájékoztatásoknak emiatt is önmagukban kiegyensúlyozottnak kell lenniük. Megállapítható, hogy a jelen kifogással érintett műsorszámok olyan hírműsorszámnak tekinthető, amely tekintetében a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye az egyedi műsorszámra vonatkozóan előírt kötelezettség, így a műsorszám sorozatában korábban vagy később közzétett műsorszámok vizsgálata nem képezte a hatósági eljárás tárgyát.

     

    A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) kiegyensúlyozott tájékoztatást előíró rendelkezésével összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság BH2005. 80. sz. eseti döntésében megállapította, hogy „híradó műsorszám esetén a műsorszolgáltatónak csak a szerkesztéskor már ismert adatok tekintetében kell eleget tennie a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének.” Az Rttv.-ben foglalt rendelkezés és a hatályos jogszabályi előírás tartalmának egyezésére tekintettel a Legfelsőbb Bíróság döntésében foglalt jogértelmezés a jelen ügyben is alkalmazandó.

     

    Az Mttv. 181. § (2) bekezdése szerint: „Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont – megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti – közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. Nem élhet a kifogásolás jogával a kérelmező, ha az ismertetésre nem került álláspont kifejtésére ezen álláspont valamely képviselője már lehetőséget kapott, vagy ha e lehetőséget a kérelmező kapta, de azzal nem élt.”

     

    A jelen kifogásban sérelmezett hírekben közöltek 2018. március 29-én kerültek rögzítésre a „Házon kívül” című műsora felvétele kapcsán az Összefogás Párt elnöke, Szepessy Zsolt László, illetve az Összefogás Párt képviselőjelöltje, dr. Kiss Gyula által adott interjúban. Ebben az interjúban Szepessy Zsolt László elnök Úr, a sérelmezett hírekben közöltek vonatkozásában elmondta, hogy az Állami Számvevőszék felé a 2014. évi kampányfinanszírozással az Összefogás Párt az Állami Számvevőszék vizsgálata nyomán elszámolt.

     

    A z Összefogás Párt álláspontja szerint, fentiekre tekintettel azáltal, hogy a kifogással érintett műsorszámokban az RTL KLUB, illetve az RTL II, mint médiaszolgáltató nem tette közzé az Összefogás Párt elnökének, Szepessy Zsolt László Elnök Úrnak a sérelmezett „Híradó” elnevezésű műsorszámokban állított hírben közöltekkel ellentétes véleményét, megsértette az Smtv. 13. §-ában foglalt kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, mivel az Szepessy Zsolt László Elnök Úr nyilatkozata és álláspontja az előző napi és a kifogásolt műsorszámokhoz felhasznált interjúfelvételből ismert volt az RTL KLUB, valamint az RTL II, mint médiaszolgáltató előtt.

     

    AZ Összefogás Párt álláspontja szerint azonban a felelős médiaszolgáltatás jegyében az RTL KLUB-nak és az RTL II-nek kötelessége, hogy törekedjen annak felderítésére, hogy létezik-e (legalább egy) olyan vélemény, mely ellentétes a közreadott tájékoztatásban elhangzott véleménnyel, különösen olyan esetekben, amikor a műsorszámba szerkesztett álláspontok, állítások egyértelműen beazonosítható személyre, szervezetre vonatkoznak. Az Összefogás Párt megjegyzi, hogy jelen esetben ez a tájékozódásra történő törekvés semmilyen aránytalan nehézséget nem okozott volna az RTL KLUB-nak, illetve az RTL II-nek, mint médiaszolgáltatónak, mert az Összefogás Párt elnöke, Szepessy Zsolt László Elnök Úr álláspontja az előző napi interjúfelvétel nyomán – amely a „Híradó” című műsor sérelmezett híre szerkesztéséhez is felhasználásra került -, az RTL KLUB, illetve az RTL II Hírigazgatóságának rendelkezésére állt.

     

    Mindezek alapján az Összefogás Párt

     

    k é r e l m e z i,

     

    hogy a z RTL KLUB, illetve az RTLII csatornán a törvénysértő híradásokkal azonos időpontban sugárzott „Híradó” című műsorszámában adjon lehetőséget az Összefogás Párt elnökének, Szepessy Zsolt László Elnök Úrnak a jelen kifogásban kifogásolt, hiányzó álláspontja megjelenítésére a kiegyensúlyozott tájékoztatás alapelvének biztosítása érdekében.

     

    Budapest, 2018. április 01.

    Tisztelettel és Köszönettel:

    Összefogás Párt

    Szepessy Zsolt László

    Összefogás Párt

    Elnöke

  • Itt az idő fogjunk össze!

  • Sajtóközlemény- Felhívás a parlamenten kívüli el nem kötelezett pártokhoz!

    A hazai média egyes orgánumai a Parlamenten kívüli és nem az ellenzékkel együttműködő pártokat minden alap, bizonyíték nélkül „kamupártnak”, „biznisz pártnak” próbál lejáratni a választók előtt hamisan azt állítva, hogy ezek a pártok valós politikai szándék helyett csak az állami finanszírozás megszerzése céljából alakultak és indulnak a választásokon. Ezen hamis állítások megvalósítják a rágalmazás és egyéb bűncselekmények törvényi tényállását.

    A médiában megjelenő hamis, lejárató célzatú álhírek, csúsztatások ellensúlyozása érdekében azzal a kéréssel fordulok a Parlamenten kívüli és nem a parlamenti ellenzéki pártokhoz tartozó pártokhoz, hogy fogjunk össze érdekeink közös érdeke védelmében.

    Tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy a különböző választásokon induló pártok hazánk jövőképének elképzelésében vannak eltérések, de azzal is tökéletesen tisztában vagyok, hogy minden párt a magyar emberek és Magyarország érdekében akar tenni és politizálni. Ez pedig egy olyan mindenek felett álló közös nemzeti érdek, mely erős alapot jelent az összefogásra.

    A választásokon induló, ma még nem parlamenti pártok összefogásának, elősegítésének érdekében kérem a pártok elnökeit, vezetőségét, hogy üljünk le egymással beszélni, egyeztetni, keresve a választáson történő és azt követő együttműködésünk lehetőségeit és egyben közös kiállással utasítsuk vissza a médiában megjelenő, rólunk szóló kreált, lejárató híreket.

    A közös összefogás reményében várom a gondolataimmal egyetértő pártok jelentkezését.

    Budapest, 2018 március 20.

    Szepessy Zsolt,
    Összefogás Párt elnöke

    Kapcsolat:
    media@osszefogaspart.hu
    +36703178118

  • Nyílt levél: RTL Klub részére-Legyen nyilvánosan átlátható a kampány finanszírozás

    Vidus Gabriella Vezérigazgató részére

    Tisztelt Vezérigazgató Asszony!

    Az Ön által vezetett RTL Klub csatonián több hír jelent meg arról, hogy az Összefogás Párt egy kamupárt és csak az állami kampányfinanszírozás megszerzésének érdekében indul a 2018. április 8-án megtartandó országgyűlési választáson. Ezen megjelenő hírek cáfolatára fel kívánom hívni becses figyelmét arra, hogy az Összefogás Pártot Monok polgármestereként 2009-ben alapítottam, öt évvel a 2014-ben bevezetett kampányfinanszírozás előtt.

    2010-ben az Összefogás Párt elindult a parlamenti választáson a jelenlegi kampány finanszírozás hiányában kizárólag önerőből. Az Összefogás Párt csak a 2014-es parlamenti választások kampányához vette igénybe a törvényben biztosított finanszírozást, mellyel minden – a médiában megjelent – összemosott, csúsztattatott híreszteléssel szemben elszámolt az ASZ felé, az elszámolásról nyilvános dokumentum készült.

    Az Összefogás Párt indult több időközi országgyűlési képviselőjelölt választáson és önkormányzati választáson is, melyekre nem vonatkozik a pártfinanszírozás ezért ezen választásokon az Összefogás Párt saját erőforrásból kampányolt. Mivel az Ön által vezetett csatornán nyilvánosan jelentek meg pártomról lejárató hírek ezért én sem magánlevélben, hanem nyílt levélben fordulok Önhöz annak érdekében, hogy végérvényesen nyilvánosan rácáfoljak arra. hogy az Összefogás Párt egy kamupárt lenne, és csak a kampányfinanszírozás megszerzése lenne a célja.

    Az eddigi magyar választások történetében egyedül álló módon egyedi ajánlattal fordulok az RTL Klubhoz:

    Szeretném, ha az RTL Klub elvállalná az Összefogás Párt 2018-as országgyűlési választás teljes választási kampányának megszervezését, lebonyolítását, annak stratégiáját, felépítését, reklámozását, népszerűsítését, az Összefogás Párt megismertetését a választók széles körével az Összefogás Párt választási sikerének érdekében.

    Ennek finanszírozására az Összefogás Párt átutalja az RTL Klub részére a kampányfinanszírozását.

    Ezáltal az RTL Klubnak és a magyar választó polgároknak teljes belelátása lesz abba, hogy alakul a kampányfinanszírozás elköltése és az valójában mire is elég. Amennyiben az RTL KLUB kezeli és költi kampány célokra az Összefogás Párt választási kampányfinanszírozását, akkor nyilvános és átlátható módon lehetne cáfolni
    a párttal szemben megfogalmazott igaztalan híreket, alap nélküli állításokat.

    Tisztelettel arra kérem a Vezérigazgató Asszonyt, hogy a részletek megbeszélése és az árajánlat kidolgozása érdekében személyesen fogadni szíveskedjen, továbbá arra is kérem, hogy tárgyalásaink és azok eredményei nyilvánosak legyenek. A választás napjának gyors közeledésére tekintettel kérem, hogy személyes találkozásunkra egy-két napon belül sor kerüljön, és gyors megállapodás szülessen.

    Budapest, 2018. március 20.

    Megtisztelő, pozitív válaszára várva

    Szepessy Zsolt

    Összefogás Párt Elnöke

     

     

  • Programom

    A túlélésünk egyedül csak attól függ, hogy összefogva, közös nemzeti akarattal tudunk-e ejtőernyőt nyitni még a becsapódás előtt, vagy továbbra is egymásra mutogatva és a zuhanás felelősét keresve zuhanunk a végzet felé.

    Az Összefogás Párt elnökeként elsődlegesen fontos célul tűztem ki
    • a közbiztonság helyreállítását,
    • a munka és a munkából történő megélhetés becsületének visszaállítását,
    • a hazai jól fizető munkahelyek teremtését,
    • a vidéki települések és iskolák megmentését,
    • az idős emberek megbecsülését, védelmét, nyugdíjuk növelését,
    • a családok biztos megélhetését, a felelős gyermekvállalást.
  • 70. házassági évfordulóját ünnepli II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg

    Belegondolni is hihetetlen, de 1947-ben ezen a napon házasodott össze a most 91 éves II. Erzsébet királynő és 96 éves férje, Fülöp edinburgh-i herceg. A monarchia évezredes történetében ilyen hosszú házasság még nem volt. A 70 évvel ezelőtti esküvőt a hatodikos Míra képzelte el a gyermekjogi világnap alkalmából:

    Az évfordulót egyébként zárt körben ünneplik meg, a windsori rezidencián vacsorán látják vendégül a legközelebbi családtagokat és barátokat. Nyilvános ünnepség – a nép nagy bánatára – nem lesz, de nem is lehetne, Fülöp herceg ugyanis már nyáron visszavonult a közszerepléstől.

    Engesztelésül vasárnap az udvar közzétett egy friss fotót a királynőről és férjéről:

    Forrás: index

  • 6 dolog, amit ne kövessen el huszonévesen, ha a 30-as éveiben meg akar gazdagodni

    Grant Cardone nem csak a New York Times bestsellerlistájára felkerült könyveiből és előadásaiból él, hanem befektetéseiből is. Az üzletember elmondta, meglátása szerint milyen pénzügyi hibákkal nehezítik meg az emberek későbbi anyagi gyarapodásukat már huszonévesen.

    Business Insider által közölt véleményében Grant Cardone több olyan dolgot is tanácsol, amely szemben áll az elfogadott pénzügyi javaslatokkal. Jól látszik, hogy “nagyban gondolkodik”, az itthon bevett szemléletnél sokkal bátrabban.

    Diákhitel? Ésszel

    Az üzletember-motivátor szerint az egyik legnagyobb hiba, hogy valaki kölcsönt vesz fel egyetemi tanulmányai finanszírozására. Cardone szerint meglehetősen nevetségesnek hangzik, hogy valaki azért vesz fel hitelt, hogy négy-öt évig egy olyan helyen lehessen, ahol nem keres semennyit. (Itt azért meg kell jegyeznünk, hogy a vállalkozó gondolata az amerikai típusú diákhitelre, illetve kamatozó jellegű személyi kölcsönökre gondolt. Magyarországon a képzési díj kiegyenlítésére fordítható Diákhitel2 például most már teljesen kamatmentes.)

    Ne spóroljunk rosszabb időkre

    A második tanács meglepő lehet, szembemegy sok pénzügyi tanácsadó véleményével. Cardone azt javasolja, ne tegyünk félre pénzt rosszabb időkre, ne spóroljunk a nyugdíjas éveinkre, ne spóroljunk a bizonytalan jövőnkre. Egyetlen egy dologra tegyünk csak félre pénzt: hogy azt befektessük.

    Csak semmi nyugdíjpénztár

    Az amerikai 401K rendszert például hozva Cardone óv a különféle nyugdíjpénztáraktól. Azok többségében ugyanis semmilyen ráhatásunk nincs pénzünk kezelésére, még csak hozzá sem férhetünk a pénzünkhöz, amikor akarunk.

    Nem túl korán, nem túl későn, pont jókor

    Az üzletember úgy gondolja, hogy ne fektessünk be, amíg össze nem gyűlik 100 ezer dollárunk. Ez 26 millió forintot jelent, de itt szintén érdemes a tanács betűje helyett a tanács szelleméhez ragaszkodni: a hazai viszonyokra alkalmazva inkább 5-10 millió forint közé lőnénk be ezt a határt.

    A változatosság lehet, hogy gyönyörködtet, de nem éri meg

    Cardone azt javasolja, a befektetésre összegyűjtött pénzt még véletlenül se kezdjük el elosztani különböző befektetések között. Egyetlen dolgot szemeljünk ki, abba tegyük a pénzt. Egyetlen biztos dologba, amely bizonyos időközönként garantált hozamot nyújt.

    És hogyan gyűjtsük össze azt az 5-10 milliót?

    Amíg össze nem gyűjtöm a szükséges pénzt, addig én csak magamba fektetnék – mondja Cardone, aki szerint sokkal jobb dolog saját magunkba fektetni, mint egy olyan vállalatba, ahol nem is ismerjük az embereket. Magunkat ismerjük, magunkat fejleszteni tudjuk, a befektetési alapösszegünk eléréséig tehát érdemes kizárólag saját tudásunk és képességeink fejlesztésébe fektetnünk. Könnyű észrevenni, hogy itt visszakanyarodunk az első tanácshoz, és hogy az amerikaiakhoz képest mi, magyarok – ebből a szempontból – még viszonylag könnyebb helyzetben is vagyunk a 0 százalékos kamattal rendelkező, képzésre fordítható Diákhitel2-vel.

    A fentiek alapján az is jól látszik, hogy ez nem az egyetlen út és főleg nem tutibiztos minden körülmények között. Elgondolkodni mindenesetre érdemes Grant Cardone tanácsain, részben szinte biztosan mindenki tudja alkalmazni saját életének egy-egy szegmensére a szemléletét.

     

    Forrás: hvg

  • Nem ihatnak többé szeszt az amerikai katonák Japánban

    Japánban az amerikai hadsereg tagjai számára azonnali hatállyal megtiltották, hogy bármiféle alkoholt vásároljanak vagy fogyasszanak, miután az okinawai támaszpont egy katonája vasárnap ittasan vezetve karambolozott, egy japán férfi halálát okozva.

    A rendőrség szerint a tiszt véralkoholszintje a megengedett háromszorosa volt. A katonaság is elismerte, hogy ez hatással lehetett a balesetre. Az amerikai hadsereg még aznap megtiltotta az alkoholfogyasztást minden Japánban szolgáló tagjának, akik így se a támaszpontokon, se vendéglátóhelyeken, de még otthon sem ihatnak szeszesitalt.

    A balesetet okozó tisztet letartóztatták, és eljárást indítottak ellene.

    Felmérések szerint az okinawai lakosok 70 százaléka azt szeretné, ha a katonák távoznának a stratégiai szempontból fontos helyen fekvő szigetről.

     

    Forrás: index

1 / 2 oldal12