• A nyíregyházi emberek érdekében! – Van esély a változásra! Felszólítom a többi ellenzéki polgármester-jelöltet, hogy lépjenek vissza a javamra!

    Tisztelt Polgármester-jelölttársaim!

    Szeretett városunkban, Nyíregyházán, mindannyian azért méretettjük meg magunkat, hogy felhatalmazást, megelőlegezett bizalmat kérjünk a város vezetésére a nyíregyházi emberektől. Én, mint Nyíregyháza szülötte, és mint tőzs gyökeres nyíregyházi, erős elhívatottságot és erőt érzek magamban ahhoz, hogy közös városunkat polgármesterként kelet Svájcává tegyem.

    Monok polgármestereként megtanultam, hogyan működik az önkormányzat, hogy kell felelősen gazdálkodni, de ami a legfontosabb megtanultam, hogyan kell az emberek minden napját jobbá tenni, az egyénekből közösséget építeni.

    Continue Reading

  • Az Összefogás Párt célja a valódi létbiztonság és közbiztonság

    Az Összefogás Párt alapprogramjának irányelvei mind a valódi létbiztonság és közbiztonság felé hatnak.

    A család védelme, a gyermek jövőjének biztosítása, az idősekről való gondoskodás egy egészséges és teljes élet megtervezhetőségét jelentik.

    Elfogadhatatlan, ezért minden lehetséges eszközt meg kell ragadni a szegénység megszüntetése érdekében.

    Continue Reading

  • A tudás legyen Magyarország versenyképességének alapja!

    Magyarország végérvényesen lemarad, ha nem teremti meg versenyképességének szilárd alapját.

    Bármilyen gazdasági reformmal is próbálkozik azonban az állam, a legjobb befektetés mindig is a tudás lesz.

    Az egyetemi képzési rendszer elmaradhatatlan átgondolása mellett a jelenleginél jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni az oktatás mostohagyerekeként kezelt szakképzés reformjára. Vissza kell adni a szakmák és a szakmunkák elveszett társadalmi presztízsét.

    Meg kell állítani a szakmunkás képzés, a szakképzés leépítését, a szakmunka leértékelését. A munkaerő-piaci igényeknek való megfelelés érdekében olyan konstrukciókat kell kidolgozni, hogy a tanuló – a képzési idő lerövidítése nélkül – minél hamarabban érintkezésbe kerüljön a gyakorlattal és a szakma világával (akár egyetemi képzés esetében is), hogy tanulmányai befejeztével minél magabiztosabban léphessen ki a munkaerőpiacra. Az oktatási intézmények és a versenyszféra közötti együttműködést szorosabbra kell fonni. Meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a képzett munkaerő a képzésének legmegfelelőbb munkahelyen tudjon elhelyezkedni, hogy a képzés ne menjen kárba, az állam tudásba fektetett tőkéje pedig kamatozhasson.

    Új, hazai munkahelyek teremtésével és versenyképes jövedelmek biztosításával meg kell akadályozni, hogy az állami pénzen képzett magas szakmai tudással rendelkező szakemberek elhagyják hazánkat, és tudásukkal más országok fejlődéséhez járuljanak hozzá.

    A szakképzésről

    Mára már világossá vált, hogy a társadalmi, gazdasági gondok, hibák a rendszerváltás után tükröződtek a szakképzésben is. A szakképzés új elnevezésként száműzte a hagyományos szakmunkás szóból a „munkás” kifejezést, mintha ez egy bolsevista kifejezés lenne.

    Ma már tudjuk, hogy éppen ezekre a kétkezi munkásokra lenne szükség az iparban, akik a szakmai feladatok manuális részét olyan magas színvonalon elvégzik, mint a hagyományos 3-éves szakmunkásképzőt végzettek, amely korosztály csökkenése, a szakmából való eltűnése az ipari szakmákban már a fejlődés gátját mutatja. Példaként említem az esztergályos, marós, géplakatos, szerkezetlakatos, hegesztő, szerszámkészítő, kőműves, bádogos, ács-állványozó, de még a valamikor divatos karosszérialakatos, vízfűtésszerelő szakmákat. Ezen szakmák „eltűnése”a rendszerváltás után törvényszerűen következett be. A szocialista nagyüzemek, vállalatok, gyárak privatizálásával e gazdaságtalan egységek megszűnésével megszűntek azok a tanműhelyek, csoportos képzések, amely az iskolai alapképzés után biztosították az akkori színvonalon a cégek szakmai utánpótlását, a produktív területen, szakmunkások bevonásával. E nagyüzemek felbomlása az ipari szakmák többségében nemcsak a munkanélküliek tömegét eredményezte, hanem a szakmunkásképzést is lehetetlen helyzetbe hozta. Sem az akkori politikai vezetés, sem azóta egyik sem találta meg azt az utat, amely lehetővé tette volna, hogy a szakmai utánpótlás az ipar számára megfelelő legyen. Ma már az ipari fejlődés egyik akadálya, hogy a mai szakképzés semmit nem ér. A közoktatás eltorzulását követte a „kötelezően” vesznek részt, minden külső és belső motiváció nélkül. Az általános iskolát követően bekerülnek a szakképzésbe, ahol észreveszik, hogy nem szakmát tanulnak (9-10) hanem ugyanazokat a közismereti tantárgyakat, amit már megutáltattak velük az általános iskolában. Mondván, hogy a szakképzésbe kényszerből kerülő gyerekek nem tudnak írni, olvasni. Ez igaz, hozzá tehetjük, hogy írni, olvasni, számolni, gondolkodni, beszélni, viselkedni. De miért csak a populáció tanulásban legsikertelenebb rétege kerül a szakképzésbe? Mert a mesterségesen és feleslegesen felduzzasztott felsőfokú képzés erősen szívja az érettségizetteket, növelve a munkanélküliek táborát. Ezért a gimnáziumok is csúcsra járatva veszik fel a tanulókat, hiszen a felduzzasztott tantestületnek szüksége van a tanulókra, annak ellenére, hogy a demográfiai csökkenés az ellenkezőjét indokolná. Így hát az évek alatt egyre fogyó populációból egyre kisebb hányad kerül a szakképzésbe. Többnyire a már sehova fel nem vettek. A vidéki kis gimnáziumok saját fennmaradásuk érdekében még a 2-sel végzetteket is felveszik. Amíg a politika alapvető kérdéseket nem tisztáz, nem dönti el,- mint ahogy eddigi kormány egyik sem tette,- hogy a szakképzés kinek a feladata, addig csak sikertelen próbálkozások, sokba kerülő (de az irányítóknak jól fizető) bedöglött kísérletek lesznek. A szakképzést ezen belül az ipari szakmunkásképzést pártpolitikától függetlenül kellene szakmai kezekbe tenni. A politika-, ha lehet-, konszenzussal dönti el, hogy kinek a feladata legyen az egész újraszervezése, irányítása. Véleményünk szerint az első szakaszban (Közoktatás, szakmai alapozás) az állam feladata, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakmák (aminek felülvizsgálata ugyancsak indokolt lenne) szakmai képzése pedig a gazdaság szereplői, az ipar, a versenyszféra feladata legyen. A mai helyzetben az állam különböző formába sújtja a szakképzésben résztvevőket, járulékok, adók (szakképzési hozzájárulás) stb. formájában. A versenyszféra elvárja, hogy ha szakképzési hozzájárulást fizet az államnak, akkor az állam képezzen neki megfelelő szakmunkásokat. Ez azonban mind szakmailag, mind gazdaságilag meghaladja az állam lehetőségét. Akkor miért akarja most a kormány minden szakképző intézmény, de még a felnőtt képzést is államosítani, a teljes irányítást átvenni? (centralizálni?) A gazdaság számára megfelelő, minden ipar és cég számára eredményes szakmunkásképzést csak ő, saját magának tud aktuálisan a jelenleg alkalmazott termékekhez, technológiához igazodva végezni.

    Így a célszerű szerkezete a szakmunkásképzésnek az Összefogás Párt véleménye szerint:

    A 16 éves tankötelezettségig állami finanszírozással és irányítással egy szélessávú műszaki alapozást (nem szakmai alapozást adni) (pl: gépészet, villamossági stb.) Az alapozás után választott szakma speciális az OKJ-hoz és a vállalkozáshoz igazodó szakmai képzés, szakmai szervezetek (pl: Kamara) irányításával, részben vállalkozási finanszírozással, esetleg állami segítséggel (pl: adókedvezmény).

    Az oktatással kapcsolatos kidolgozott megvalósítási programot az Összefogás Párt 2014-es választási programjának, Oktatási” fejezete fogja tartalmazni előzetes szakmai és társadalmi egyeztetést követően.

  • Az Összefogás Párt szilárd meggyőződése…

    ….szerint a munka becsületének helyreállítása nélkül nincs felelős fejlődni tudó társadalom

    Egy szolidaritásra épülő társadalom felelősségtudata csakis akkor születhet meg, ha mindenki a közösségért, és nem a közösségből akar élni.

    Ezt a munka becsületének helyreállítása nélkül nem lehet véghezvinni.

    Világossá kell tenni, hogy az állam megkárosításával, a “potyautassággal” magunkat és környezetünket károsítjuk meg.

    A nemzet felemelkedése és saját helyzetünk jobbra fordulása sem következhet be közösségre épülő felelősségtudat nélkül.

    Continue Reading

  • Meddig még? Összefogással a közbiztonságért!

    Az Összefogás Párt időseket védő közbiztonsági választási programtervezete

    A hírekből szinte napi rendszerességgel derül ki, hogy Magyarország különböző részein idős emberekkel szemben brutális támadásokat, gyilkosságokat és rablásokat követnek el. Bármelyikünk szülei, nagyszülei lehetnek a következő támadás elszenvedői, áldozatai melyet nekünk kötelességünk megakadályozni.

    Pár napja megint egy szomorú hír látott napvilágot mely szerint egy Kesznyéteni idős asszonyt raboltak ki és vertek meg brutálisan. Emlékeztetni szeretnénk mindenkit arra, hogy Kesznyéten település neve akkor vált országosan ismerté, amikor Szoboszlai Barna bácsi elkeseredésében a bűnözőkkel szemben árammal védte két keze munkáját. Az önvédelem és a magántulajdon védelmének fontosságára, és az idős emberek ellen elkövetett támadásokra Barna bácsi esete hívta fel az ország közvéleményének figyelmét és keltett nagy felháborodást, felzúdulást országszerte.

    Continue Reading

  • Gyurcsány megint rátámad a magyarokra!

    Gyurcsány Ferenc és csapata a választási hajrában, szorult helyzetében újra a gyűlöletkeltés, a megosztás eszközeihez nyúl. Most újra a trianoni diktátum miatt az 1920 után anyaországtól elszakított magyar emberekre támad, velük riogatja a hazánkban élő magyarokat, így próbálja a magyar embereket egymással szembe állítani alantas és kicsinyes politikai haszonszerzés céljából.
    A 2004-es népszavazás alkalmával azt állította, hogy 23 millió román fog elözönleni minket és ez nekünk nagyon sokba fog kerülni. Természetesen ebből egy szó sem volt igaz, mint ahogy az is bebizonyosodott, hogy Románia Unióba lépése után nem Magyarországra, hanem más uniós országokba özönlöttek a román munkavállalók. A felmérések szerint az erdélyi magyarok a saját szülőföldjükön akarnak élni magyar emberként.
    Gyurcsány most az egyszerűsített honosítással magyar állampolgárságot szerzett határon túli magyar közösségeket támadta meg, mondván, hogy bűnözők és csalással szerzik meg az állampolgárságot, a magyar nyugdíjra és egyéb juttatásokra fáj a foguk. Megint elferdíti az igazságot, becsapja az embereket, manipulálja a közvéleményt.
    A honosítási törvény értelmében ugyanis eddig is csak azt kaphatott állampolgárságot, aki dokumentumokkal tudja hitelt érdemlően igazolni magyar származását és beszél magyarul.
    Continue Reading

  • Botrány Nyíregyházán! Trianon óta nem szóltak bele ennyire a franciák a magyar belpolitikába! Egy francia plakátcég cenzúrázta Szepessy Zsolt plakátját

    Túl ütősre sikerült a volt monoki polgármester, Szepessy Zsolt új kampányának plakátja, ezért a francia plakátcég nem akarta kitenni azt Nyíregyházán. Szerintük a polgármester-jelölt olyat ígér, amit nem fog tudni teljesíteni. Fura mód más politikai pártoknál illetve a mosóporoknál, samponoknál és kutyaeledeleknél -és még sorolhatnánk- nem ennyire finnyásak. Az Összefogás Párt idejében lefoglalta és előre ki is fizette az önkormányzati kampányhoz szükséges plakáthelyeket. Ezért is állunk értetlenül a francia plakátcég döntése előtt, amely egyszerűen nem akarta kitenni a gondolkodó emberek pártjának alább látható óriásplakátját.

    Continue Reading

  • Tisztelt Nyíregyházi Polgárok!

    Nyíregyháza polgármesterévé történő megválasztásomat követően a következő intézkedéseket fogom megcselekedni Önökért az Önök érdekében a velem együtt az Összefogás listáján induló önkormányzati képviselők segítségével!
    Tisztelt Nyíregyháziak!
    Engedjék meg, hogy bemutatkozzam és bemutassam eddigi közéleti tevékenységeimet és polgármesteri programomat Önöknek, elképzeléseimet szeretett városom Nyíregyháza jövőjéről. Tudom, hogy kevés idejük van, ezért röviden, pontokban szedve tárom Önök elé programomat, melyet megválasztásomat követően, csapatom segítségével azonnal elkezdek az Önök érdekében megvalósítani. Nyíregyháza szülötte vagyok mély családi gyökereim kötnek kedves városomhoz, 44 évesen egy 16 éves fiatalember édesapjaként. A közösséggel, az emberi sorsokkal való törődésem első megnyilvánulása is Nyíregyházához kötődik. Amikor Romániában kitört a forradalom, mely a Ceausescu-diktatúra megbuktatásához vezetett, akkor fiatal, velem egykorú nyíregyházi barátaimmal élelmiszer és egyéb hasznos dolgok gyűjtésébe kezdtünk, az akkori Kun Béla út (mai Ferenc krt-on) álló ház egyik garázsában. Az összegyűjtött adományt édesapám Daciájával szállítottuk Erdélybe. Később Nyíregyházán részt vettem az Alpok-Adria Egyesület munkájában és vállalkozóként pedig foci kupát szerveztem.

    Continue Reading

  • Zöld Magyarország fejlesztési modell

    BEVEZETÉS
    „Az előttünk álló kihívások közül talán a legfontosabb a klímaváltozás. A világ vezető politikusaival egyetértettünk abban, hogy a klímaváltozás problémáinak megoldásával nem várhatunk a világgazdasági válságra adandó válaszok megszületéséig.” Ban Ki-Mon ENSZ Főtitkár A környezetünket érő káros változások, amennyiben nem sikerül őket megállítani, vagy visszafordítani, alapvetően megváltoztathatják az emberiség, sőt bolygónk jövőjét. Az óceánok felmelegszenek, a gleccserek olvadnak, a hótakarók eltűnőben. A levegőben szmog, a légkörön ózonlyuk. A termőföldeket kimerülő talaj és elsivatagosodás jellemzi, a természet ökológiai rendszerei és a biológiai sokféleség fogyatkozóban, az édesvízkészletek lszennyeződnek és kimerülnek, az ivóvíz minősége romlik. Mindez csupán ízelítő a legismertebb kihívások közül, amelyekre a tudósok már évek óta figyelmeztetnek. Sokakkal együtt vallom, hogy a XXI. század társadalmi és gazdasági folyamatainak kialakulásában meghatározó jelentőséggel bír majd a klímaváltozásra adott válasz. Lesznek sikeres és kevésbé sikeres válaszok, s ennek megfelelően lesznek kontinensek és országok, amelyek a változások relatív nyerteseinek vallhatják magukat. És természetesen lesznek vesztesek is. S miután ők lesznek többségben, az őket sújtó problémák uralják majd a politika meghatározó napirendi pontjait.

    Continue Reading

  • Barna bácsi igazságot kapott

    A tavasz első napja Barna bácsi számára meghozta az igazságot és a szabadságot. Annak, hogy a Debreceni Ítélőtábla ítéletének kihirdetése a tavasz első napjára esett, szimbolikus jelentősége van, ha figyelembe vesszük Barna bácsi eddigi életét. A tavasz kezdete mindig az újrakezdés, a remény, a megújulás egy nehéz, zord, embert próbáló időszak végét jelenti ősidők óta az embereknek és most Barna bácsinak is.

    Barna bácsi azon dolgos, becsületes, idős magyar emberek egyike, akik végig dolgozták az egész életüket, nehéz, olykor keserves munka árán termelték meg az életet jelentő élelmiszereket a hazánkban élő emberekszámára, minden körülmények között és minden rendszerben helyt álltak.

    Continue Reading

3 / 4 oldal1234