Navigation

Az Összefogás Párt mezőgazdasági elképzelései – A magyar vidék a kulcsa a gazdasági fejlődésünknek

Az Összefogás Párt elnökeként, Monok település előző polgármestereként, illetve a XI. választási körzet korábbi országgyűlési képviselőjelöltjeként az általam képviselt a térségben és Magyarországon élő emberek érdekében engedjék meg, hogy elemezzem múltunkat, véleményezzem jelenünket és megosszam jövőre vonatkozó gondolataimat!

A 2010-es választásokat ugyan elvesztettem, de számomra sohasem volt pozíciófüggő az emberek szeretete, lehetőségeimhez mérten segítése, képviselete! Ezért vállalok újra szerepet a közéletben, a köz érdekében és ezért indulok újra az Összefogás Pártot vezetve a 2018-as választásokon.

Folyamatosan napi kapcsolatban állok az emberekkel: életükről, örömeikről, bánataikról, problémáikról, személyesen szerzett élményeikkel tapasztalásokkal rendelkezem!

A vidéken élő emberek a 28 évvel ezelőtti rendszerváltás nagy vesztesei!

Vesztesei, mert az akkori rendszerváltó politikai pártok és a korábbi hatalmat átadó politikai elit tagjainak nem volt érdeke a vidék és az ország lakosságát felkészíteni a rendszerváltás rájuk kiható rövid, közép és hosszú távú hatásaira. A rendszerváltás a magyar összlakosságot, így a vidéken élő embereket is váratlanul, felkészületlenül érte.

A rendszerváltással önmagában még nem lehetett volna megszerezni az állami vagyont, ezért volt szükség a privatizációra és a kárpótlásra, melyek együttes hatásának köszönhetően a vidéki emberek alól kihúzták földjeiket, szövetkezeteiket, feldolgozóiparukat.

A rendszerváltásban résztvevő politikai pártokat és politikusokat a mai napig felelősség terheli, amiért elmulasztották a lakosságot felkészíteni és figyelmeztetni a várható következményekre.

A mai társadalmi, gazdasági és erkölcsi problémáink gyökerei a rendszerváltásig nyúlnak vissza.

Ott lépett Hazánk, Nemzetünk, egy számára járhatatlan útra, mely úton azóta is egyre gyorsabban rohanunk végzetünk felé.

A vidéken élő emberektől minden kormány eddig türelmet és kitartást kért és a vidéken élő emberek becsületére legyen mondva eddig türelmesen várták sorsuk jobbra fordulását és kitartottak. Mára azonban a jelentős részük nagyon nehéz, olykor már emberhez méltatlan, kilátástalan körülmények között él.

Vidéken ma tisztességes megélhetést biztosító, kiszámítható, hosszú távú munkát találni szinte lehetetlen.

Ennek fő oka, hogy a vállalkozások számára nem vonzó a vidék, amíg a gazdasági környezet nem változik kedvezően, így nem várható új munkahelyek létesítése sem

A munka az alapja minden emberi értéknek: családnak, közösségnek, nemzetnek!

Munkahelyek nélkül a vidék és főleg a kis falvak meg fognak szűnni, a fiatalok és a középkorúak a megélhetésük miatt el fogják hagyni őseik lakhelyét és nagyobb városokba költöznek, ott alapítanak családot és vállalnak gyereket.

De ami még ettől is rosszabb, hogy a megélhetésük miatt külföldön keresnek munkát, és félő, hogy végleg külföldön maradnak, ott telepednek le és alapítanak családot.

Ha egy magyar ember a megélhetése miatt végleg elhagyja hazáját az nemzeti tragédia!

A magyar falvakban csak az idős vagy munkaképtelen emberek fognak maradni, akiknek ellátása gondozása csak nagyon nehezen lesz megoldható a munkaképes, boldogulni akarók elvándorlása miatt!

A munkanélküliség és az azzal együtt járó szegénység, kilátástalanság, a bűnözés megerősödésének kockázatát hordozza magában!

Ebben az esetben csak törvényi szigorral és rendőri eszközökkel nem lehet a bűnözést tartósan visszaszorítani és ezáltal, a lakosság biztonság érzetét növelni!

A törvény mindenkire egyaránt vonatkozik és azt mindenki köteles betartani, de az írott szabályoknál erősebb íratlan szabályok is léteznek, méghozzá azok az emberrel egyidősek: létfenntartás, fajfenntartás!

Az-az ember akinek nincs munkája és emiatt éheznek vagy fáznak a gyermekei vagy idős szülei, és nem kap időben segítséget, könnyen a bűn útjára tévedhet, bűnözővé válhat.

Az állam felelősége abban áll, hogy ne kényszerítse állampolgárát arra, hogy döntenie kelljen az írott törvények betartása vagy önmaga és családja megélhetése, túlélése között.

A magyar államnak biztosítania kell minden ember számára a tisztességes munkát, az állampolgárnak pedig kötelessége dolgozni, kötelessége betartani valamennyi rá vonatkozó törvényt és saját munkájával példamutató módon hozzájárulni az ország sikeréhez.

Napjainkban a vidéken élő emberek nagyon rossz helyzetben vannak, a vidék településein folyamatosan csökken a lakosság létszáma melynek csupán egyik oka a folyamatos elvándorlás.

A másik ok, hogy egyre kevesebb gyerek születik.

Egyre kevesebben foglalkoznak földműveléssel, állattartással. A vidéki portákról eltűnőben van a jószág.

Az idős emberek nem tudják szaktudásukat átadni, átörökíteni, mert egyre kevesebb a fiatal és közöttük is elenyésző számban van aki a hagyományos vidéki életet választja.

Vidéken rossz a közbiztonság még akkor is ha a statisztikai adatok mást mondanak, mert nagyon sok lopás, betörés, garázdaság és más bűncselekmények nem kerülnek bejelentésre mondván: “hogy a rendőrség úgysem tud semmit csinálni ” illetve a bűncselekmények sértettjei félnek bejelentést tenni, mert az elkövetők bosszújától tartanak. Ezek a lakosság hangulatát, közérzetét és biztonságérzetét, teljesítő képességét rossz irányba befolyásolják.

Az Összefogás Párt álláspontja szerint a vidéken élő emberek nem felelősek a kialakult helyzetért.

Az elmúlt évtizedek felelőtlen politikája, koncepció nélküli egymással ellentétes kormányzati, szakmai elképzeléseinek, a jobb és bal oldal értelmetlen csatározásainak lettek áldozatai!

Négy éves kormányzati ciklusokban nem lehet a magyar vidéket és mezőgazdaságot talpra állítani. Reálisan és felelősségteljesen gondolkozva ki kell jelenteni, hogy a magyar vidék és mezőgazdaság talpra állítása legalább 15-20 évet fog igénybe venni, de ez is csak abban az esetben, ha az egymást négy évente váltó kormányok felismerik a folyamatosság fenntartásának szükségszerűségét, és nem tekintik a továbbiakban politikai küzdelmeik helyszínének a magyar vidéket.

A vidéken élő emberek dolgozni akarnak és munkájukból kívánnak megélni, ugyanakkor a jelen körülmények között, saját erejükre hagyatkozva nem képesek magukon segíteni.

Szükség lenne egy jól átgondolt, helyi emberekkel egyeztetett, hosszú távú nemzeti, vidékfejlesztési, mezőgazdasági stratégiára, ami mentes az aktuálpolitikai önös érdekektől!

Hazánknak óriási szüksége van a vidék újbóli megerősödésére, felvirágzására.

Egy erős vidéki gazdaság biztos alapja lehet Hazánk újbóli felemelkedésének!

Ha vidéki emberek lehetőséget kapnak, be fogják bizonyítani, mint korábban századokon keresztül, hogy kemény munkájuk árán képesek áldozatot hozni hazájukért és hozzájárulnak Magyarország megerősödéséhez!

Ha visszatekintünk történelmünkben jól láthatjuk, hogy hazánk sorsára nagy befolyást gyakorló történelmi személyiségeink, államférfijaink, politikusaink, művészeink, tudósaink túlnyomó részben vidéki kis településeken születtek és onnan indultak hazánk szolgálatára. Ha a jövőben eltűnnek, megszűnnek a vidéki településeink akkor nem lesz az a tiszta, egyszerű, erőt adó hely, ahol majd megszületnek azok a gyermekek akik felnőtt korukban páratlan képességeikkel mutathatnak követendő utat nemzetünk számára.

Létre kell hozni a vidéken élő, és dolgozni akaró emberek számára egy életpálya modellt, ezzel is elősegítve a vidék megmaradását, a mezőgazdaság megerősödését!

Magyarország fennmaradásának, fejlődésének és a hazánkban élő emberek boldogulásának, megélhetésének, a biztos, kiszámítható egzisztencia és jólét megteremtésének egyetlen hosszútávon járható útja van: a munkahelyteremtés és ezzel együtt a hazai termelés, feldolgozás újbóli felvirágoztatása.

A nagy létszámú, képzetlen vagy nem megfelelő képzettséggel rendelkező munkanélküliek számára a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar teremthet biztos munkahelyet.

Magyarország kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezik, éghajlata és klimatikus viszonyai egyedülállóak, a hazánkban található termőföldek minősége világviszonylatban is az elsők között szerepel.

Hazánk rendkívül gazdag felszíni és felszín alatti vizekben, mely a növénytermesztés, állattartás és az erre épülő feldolgozóipar meghatározó és nélkülözhetetlen eleme. Az édes, jó minőségű ivóvíz a XXI. század közepére a világ legkeresettebb és legjobban megfizetett stratégiai terméke lesz.

Hazánk felszíne alatt óriási mennyiségű termálvíz található melynek felhasználási lehetőségei szinte korlátlanok. A mezőgazdaságban az üvegházak, állattartó telepek, feldolgozóüzemek, irodák, halgazdaságok fűtésére lehet felhasználni a termálvíz hőenergiáját, ezáltal egész Magyarország területén üvegházas komplexumokat lehet kialakítani, ahol értékes, jól eladható primőr termékeket lehet előállítani.

Természeti adottságai mellett hazánk mezőgazdaságának legnagyobb értéke az idősebb generációkban még meglévő magas szintű gyakorlati, tapasztalati alapokon nyugvó apáról fiúra szálló növénytermesztési és állattenyésztési szaktudás és azok szeretete.

Az idős embereknél lévő szaktudás és gyakorlati tapasztalat nemzeti kincs, melynek megőrzése és a fiatalabb generációknak való átadása a Magyar Állam és annak valamennyi állampolgárának kötelessége, felelőssége.

A szaktudás megőrzése és továbbadása érdekében az Összefogás Párt az ország minden településén arra törekszik, hogy a mi tudásunk a ti örökségetek néven az idősebb generációkat összehozza a fiatalabb generációkkal, rendszeres találkozók és rendezvények formájában. Melynek célja, hogy az idősebb emberek szaktudásukat és gyakorlati tudásukat, élettapasztalataikat át tudják adni a fiatalabb nemzedékeknek, ezáltal a fiatalabb nemzedékek el tudják sajátítani a szaktudást, és közelebb kerülhetnek az idősebb nemzedékhez.

A munkahelyteremtés szükségességének hangoztatása sajnos már közhelynek számít. Magyarországon a választásokon induló valamennyi párt kampányában megígéri és a jövőben is meg fogja ígérni, hogy munkahelyeket fog teremteni és aztán minden marad a régiben. A becsapott választópolgároknak négy éven keresztül megint nem lesz beleszólásuk saját sorsuk alakulásában.

Az Összefogás Pártnak teljesen újszerű ötlete, elképzelése van a hosszú távú tartós, biztos, jó megélhetést biztosító munkahelyteremtésre.

Magyarország évszázadokon át tradicionálisan agrár ország volt, ez köszönhető részben a földrajzi adottságainak részben pedig a magyar emberek föld szeretetének, tudásának és kitartásának.

Az előállított mezőgazdasági termékek egy része fedezte a hazai fogyasztást, a fennmaradó részt a környező országokban lehetett értékesíteni.

A magyar agrárium és a benne élő emberek óriási csapásként élték meg a II. világháború utáni szovjet mintára történő erőszakos szerkezet átalakítással járó termelő szövetkezetek létrehozását.

Miután a termelő szövetkezeteket erős állami, politikai nyomással létrehozták a magyar parasztság, mint a történelemben oly sokszor, újra bebizonyította földszeretetét, hazaszeretetét és ismét tanúbizonyságot tett szakértelméről, munkaszeretetéről.

Ezeknek az erényeknek és nem a kommunista, szocialista ideológiának köszönhetően a termelő szövetkezetek Magyarországon virágzásnak indultak.

Nemzetközi viszonylatban is jó hírnevet és elismerést hoztak Magyarországnak. A 60-as, 70-es, 80-as, években biztos munkahelyet és megélhetést jelentettek a téeszek, állami gazdaságok és a hozzájuk szorosan kapcsolódó iparágak.

A háztáji gazdálkodás bevezetésének köszönhetően pedig megindult a vidéki lakosság gyarapodása, tömegesen kezdtek új házak építésébe, egyre több gépkocsit és használati tárgyat tudtak vásárolni maguknak, ami a hazai ipar erősödésére is jótékony hatást gyakorolt.

Az egyik legnagyobb eredmény azonban az, hogy a vidék gazdasági erősödésének köszönhetően, ezekben az évtizedekben nagyon sok tehetséges fiatal tudott szakmához jutni illetve főiskolára, egyetemre járni és ott diplomát szerezni.

Annak ellenére, hogy a téeszeket erőszakosan szovjet mintára, egy idegen ideológia alapján hozták létre, a szocialista rendszer egyik legeredményesebben működő és legtöbb társadalmi értéket előállító szervezete volt.

A mezőgazdaságban dolgozó és abból élő embereket újabb csapásként érte, hogy a rendszerváltásnak mondott, valójában ma is két rendszer közötti átmeneti időszakban, a téeszeket, mint a szocialista rendszer szimbólumait politikai akarattal és támogatás mellett szándékosan szétverték.

Az emberek által a téeszesítés korában bevitt és azután létrehozott közös vagyont, a működő jó állapotban lévő telepeket, mellékági üzemeket, állattartó telepeket, állatállományokat, gépállomásokat, mezőgazdasági gépeket, téeszüdülőket, gyümölcsösöket, szántóföldeket, legelőket, takarmánykeverő üzemeket pedig spekuláns, gátlástalan bűnözők egyszerűen szétlopták,saját maguknak megszerezték.

Így maradtak nagyon rövid idő alatt a vidéken élő emberek tömegei vagyon, munkahely, megélhetés és jövő nélkül, és ez a vidéket sújtó leépülési folyamat azóta is tart azzal fenyegetve, hogy évszázados magyar településeink fognak kihalni és megszűnni.

A termelő szövetkezetekkel kapcsolatban két dolgot nem lett volna szabad megtenni : először erőszakosan politikai, ideológiai alapon létrehozni őket, másodszor a jól működő és mindenkinek munkát adó és megélhetést biztosító téeszeket politikai alapon nem lett volna szabad szétverni, elkótyavetyélni.

A közös vagyon és a munkahelyek megőrzésének egyetlen járható útja az lett volna, hogyha a települési önkormányzatok mintájára a rendszerváltáskor létrehoztak volna egy önkormányzati gazdaságot.

A teljes téesz vagyont ebbe kellett volna átvinni, mely a település valamennyi lakosának egységes, közös tulajdona maradt volna. Ezt elidegeníteni sem részben sem egészben nem lett volna szabad.

Az önkormányzati gazdaság vezetőjét, tisztségviselőit demokratikusan a választási szabályok szerint öt-hat évente választhatónak kellett volna lennie. Ha egy ilyen rendszer létrejöhetett volna, akkor a településeken lévő téesz vagyon a településen élő emberek osztatlan, közös tulajdona maradhatott volna.

Megmaradtak volna az emberek munkahelyei, értékei. El lehetett volna kerülni a téesz vagyon szétlopását és elherdálását egy szűk gazdasági érdekcsoport kezébe kerülését.

Az emberek szabadon, demokratikusan szervezhették volna saját életüket. Ez a megoldás a vidék felemelkedését és a vidéken élő lakosság folyamatos gazdasági és politikai erősödését eredményezte volna.

Most már az idő távlatából visszatekintve világosan látszik, hogy a politikai vezetésnek nem állt érdekében, hogy Magyarországon egy gazdaságilag erős, nagy létszámú, önálló hazájához és azon belül lakhelyéhez, földjeihez, hagyományaihoz ragaszkodó, nehezen megvehető és befolyásolható vidéki lakosság legyen.

Az Összefogás Párt Újszerű megoldása

Pártunk – az országot, ezen belül is a vidéki embereket és a vidéket sújtó munkanélküliség és az ezzel járó szegénység sikeres felszámolására az alábbi megoldási javaslatot teszi:

Az önkormányzatok mintájára minden településen a helyi önkormányzatoktól függetlenül egy települési gazdasági önkormányzatot (TGÖ) kell létrehozni. A TGÖ önálló jogi személyiség és költségvetési szerv. A TGÖ létrehozásához szükséges törvényeket a parlamentnek meg kell alkotni és el kell azt fogadni. A TGÖ-t a magyar államnak az alakulással egy időben el kell látni a működéshez szükség vagyonnal (termőföld, ingatlan, gépek, berendezések, egyéb eszközök, pénz).

A TGÖ vagyon a településen élő emberek közös, oszthatatlan tulajdona, mely nem idegeníthető el.

A TGÖ-nek minden a településen életvitel szerűen élő és állandó lakóhely bejelentéssel rendelkező magyar állampolgár tagja és tulajdonosa. Az egységes választási törvények szerint minden 18. életévét betöltött helyi lakos választó és választható.

A TGÖ vezetőjét és tisztségviselőit a település választásra jogosult állampolgárai demokratikusan az önkormányzati választások mintájára öt évre választják.

A TGÖ munkájának koordinálására, segítésére, felügyeletére és ellenőrzésére létre kell hozni egy TGÖ minisztériumot. A TGÖ hatékony és gazdaságos működése érdekében törvényben kell szabályozni és biztosítani, hogy a TGÖ területén élő munkaképes munkanélküli emberek, akik szociális segélyben részesülnek, azok dolgozni tudjanak a TGÖ-ben és az ő foglalkoztatásuk után is járjon állami támogatás a munkaadóknak.

A TGÖ működése, feladatai

Feladata a település mezőgazdaságának szervezett, újbóli kialakítsa és az ehhez kapcsolódó feldolgozóháttér és ez által egy egymásra szervesen épülő termelési, feldolgozási és értékesítési lánc kialakítása. A TGÖ egyik fő feladata a globalizáció helyett a lokalizáció szellemében a település önellátásának, önfenntartásának, önfejlesztésének megteremtése élelmiszer és energia vonatkozásában. El kell érni, hogy helyben állítsák elő és értékesítsék a település szükségleteit kielégítő élelmiszereket, energiát és a keletkezett többlet értékesítéséből bevételre tegyenek szert.

Törekedni kell a helyi adottságokat figyelembe véve akár több szomszédos település összefogásával, hogy a település a nagy energia rendszerektől villany, gáz részben leválhasson és a helyben előállított energia hordozókat használjon fel (szél, nap, geotermikus energia, biomassza…stb.).Ezzel is növelve a munkahelyek számát, csökkentve a település és a településen élők kiadásait, valamint a környezetünk károsítását.

TGÖ feladata a településen keletkező hulladékok gyűjtése, szelektálása a helyben hasznosítható, értékesíthető vagy energia termelésére használható hulladékok kiválasztása, kezelése és ez által bevétel szerzése.

A helyi munkanélküliség megszüntetése és a településen élő emberek biztos, magas jövedelemhez juttatása.

A TGŐ által előállított termékeket elsősorban a TGÖ-kel egy időben, a multi kereskedelmi láncok mintájára létrehozandó magyar termék üzletlánc hálózaton keresztül kell a lakosság felé értékesíteni.

A magyar termék üzletláncnak és a TGÖ-nek szorosan együtt kell működni, egymást folyamatosan kell a kereslet kínálat alakulásáról tájékoztatni. Rövid, közép és hosszú távú termelési és értékesítési terveket kell készíteni és ezeknek összhangba kell lenni egymással.

A magyar termék üzletláncnak feladata a TGÖk által megtermelt, előállított élelmiszerek és mezőgazdasági termékek országos koordinálása, összehangolása a stabil folyamatos áru ellátás biztosítása, annak elkerülése, hogy a hazai termékekből a hazai piacokon túl kínálat vagy hiány alakuljon ki. Biztosítani kell az egész ország területén a lakosság számára az egységes, azonos, jó minőségű magyar termék ellátást megfizethető áron.

Belföldi értékesítés

A külföldi országokból importált és sokszor rossz minőségű termékek tömegei uralják a hazai piacot ezért a magyar élelmiszereket és mezőgazdasági termékeket nagyon nehéz és gazdaságtalan a magyar termelők számára hazai ás külföldi piacokon értékesíteni.

Az Összefogás Párt véleménye szerint a továbbiakban tarthatatlan az-az állapot, hogy a Magyarországon dolgozni és ez által megélni akaró őstermelők, kis és középvállalkozók el vannak lehetetlenítve és hátrányban vannak saját hazájukban a multi cégekkel valamint az azok által behozott és forgalmazott külföldi termékekkel szemben.

Az Összefogás Párt létre kíván hozni egy állami kereskedelmi hálózatot, mely koordinálja, segíti és finanszírozza a magyar őstermelők egyéni, családi, gazdálkodók, kis és középvállalkozók, TGÖ-k, tevékenységét a multik mintájára magyar termék üzletlánc néven, új üzleteket, bevásárlóközpontokat hoz létre illetve a már működő magyar tulajdonú boltok, üzletek is szabad akaratukból beléphetnek a rendszerbe és használhatnák a magyar termék üzletlánc nevet és logót.

Az állami kereskedelmi hálózat a rendszerbe lévő hazai üzletek és boltok munkáját segíti, koordinálja őket, ellátja folyamatos információkkal, figyelembe veszi a náluk jelentkező vásárlói, piaci igényeket ehhez képest látja el őket magyar termelőktől származó termékekkel, segíti őket abban, hogy az egységes, magyar üzletlánc megjelenítését ki tudják alakítani illetve saját forrásaiból pénzügyi segítséget is nyújt üzleteikhez.

Az állami kereskedő hálózat folyamatosan figyelemmel kísérné a hazai üzletekben mutatkozó vásárló igényeket és ennek megfelelően rendelné a szükséges termék mennyiségeket a hazai termelőktől, termelői, gazdasági önkormányzatoktól.

A TGÖ-nek gazdasági tevékenysége mellett jelentős figyelmet, energiát és pénzt kell fordítania a település közösségi, vallási, kulturális és sport életére, különös tekintettel a fiatalságra és az idős korúakra.

Mivel minden sikernek és eredménynek az alapja az összefogás, mert csak az egymással szorosan összefogó közösségek tudnak jelentős sikert elérni, fejlődni és túlélni.

A széthúzó, egymással békétlen közösségek gyengék, eredménytelenek és túlélésükre kevés remény van.

Ezért fontos és elengedhetetlen a település közéletének támogatása.

A TGÖ gazdasági megerősödése és feladatai teljesítése érdekében szükséges, hogy feladataik ellátásához állami normatívákat, támogatásokat kapjon a hazai és unios pályázatokon részt vehessen és a pályázati önerőt a Magyar Állam egy külön erre a célra létrehozott TGÖ alapból finanszírozza.

A TGÖ-nek ne kelljen az általa foglalkoztatott, korábban munkanélküli segélyből élő emberek után adót és járulékot fizetni valamint saját gazdálkodása után se kelljen adót fizetnie amennyiben az annak megfelelő összeget helyben fejlesztésre, beruházásra, munkahelyteremtésre költi.

Az állam így tudja elősegíteni az állampolgárok hosszú távú, biztos, kiszámítható munkáját, megélhetését valamint a közösségi vagyon gyarapodását, a vidéki települések megmaradását, fejlődését.

Annak érdekében,hogy a már működő hazai mezőgazdasági vállalkozókat se érje hátrány és a TGÖ-kel szemben, azok a mezőgazdasági vállalkozók és vállalkozások akik együtt működnek a TGÖ-kel és segítik azok feladatainak megvalósulását azok is részesüljenek hasonló kedvezményekbe mint a TGÖ.

Ma a magyar mezőgazdaságnak egyik legnagyobb problémája, hogy termékeit egyáltalán nem vagy csak nehezen tudja értékesíteni.

A hazai piacon megfigyelhető, hogy a jó minőségű hazai termékeket kiszorítják a külföldről behozott, számos esetben a hazaitól jóval gyengébb minőségű termékek.

A magyar mezőgazdasági termékek Uniós országokban történő értékesítése is nagyon nehéz, a hazai termelők számára egyszerűen elérhetetlen. Mivel az Uniós jogszabályok bürokratikus eszközökkel, túlzott minőségi előírásokkal szinte lehetetlenné teszik a magyar termékek EU tagállamokba való értékesítését.

A helyzetet ezen kívül az is nehezíti, hogy más tagországban élő gazdák olyan nagy mértékű dotációt, támogatást kapnak az általuk előállított termékekre, hogy az árversenyben velük szemben a gyengén vagy egyáltalán nem támogatott magyar termelő versenyképtelenné válik és alul marad.

Az Összefogás Párt egyik legfontosabb kiemelt feladata a magyar mezőgazdaság újbóli felvirágoztatása, ezt a célt a jelenlegi hazai és európai uniós piacokat figyelembe véve csak akkor valósítható meg, hogyha szakítunk az elmúlt évtizedek téves, a magyar állampolgárokra káros gyakorlatával és visszatérünk a régi piacainkra illetve új piacokon értékesítjük mezőgazdasági termékeinket, élelmiszereinket.

A magyar mezőgazdaság által előállított termékeket jó feltételekkel és áron tudjuk értékesíteni Oroszországban a volt Szovjetunió jelenleg létező tagállamaiban, Indiában, Kínában a Közel-keleten, Arab és Ázsiai országokban.

Bolygónkon a népesség növekedésével egyenes arányban nő az élelmiszerek és az ivóvíz iránti kereslet. Egyre nehezebb az emberek szükségleteinek megfelelő élelmiszer mennyiséget előállítani, egyre nagyobb a kereslet élelmiszer és ivóvíz iránt.

Magyarország adottságainak köszönhetően a magyarországi igények teljes körű kielégítésén túl, kb. 6-8 millió ember élelmiszer igényét képes kielégíteni, jelentős mennyiségű mezőgazdasági terméket, élelmiszert és ivóvizet képes előállítani.

Magyarország egy újszerű mezőgazdasági szemlélet és szerkezet váltás után a világ egyik éléskamrája illetve ivóvíz előállítója, szállítója lehet.

A magyar mezőgazdasági termékek és az ivóvíz exportja megteremtheti a jóléti állam alapjait. Az államnak az export tevékenység utáni adóból lesz lehetősége arra, hogy erős államként működtesse intézményeit (egészségügy, rendőrség, oktatás.) és megteremtse a lehetőségét a magyar állampolgárok gyarapodására, gazdasági erősödésére és jó élet körülményeire.

Meg tudjuk szüntetni a szegénységet ezen belül is a gyermek szegénységet, több nyugdíjat tudunk adni a nyugdíjasaink számára. Lehetőség nyílik a magyar népesség növekedésére, mely hosszú távon nemzetünk megerősödéséhez vezet.

A bolygónkon élő emberek élelmiszerrel és ivóvízzel való ellátása óriási lehetőség és tisztességes haszonnal járó üzlet.

Magyarországnak egy új esély arra, hogy hosszú idő óta tartó veszteségei és kudarcai után újból visszaszerezze a világ előtt tekintélyét, erejét és hírnevét.

Szepessy Zsolt
elnök
Összefogás Párt

Tovább az eszköztárra